Látod ott fenn azt a sok nyelvet? A Global Voices történeteit ezekre a nyelvekre fordítjuk le, hogy mások számára is elérhetővé tegyük a civil média híreit a világon.

Oroszország: Nagy Tűzfal cenzúrázza a RuNetet

[Az eredeti poszt 2012. július 10-én jelent meg. Az alább tárgyalt törvény 2012 novemberében hatályba lépett, a szöveg az azelőtti állapotot írja le – a szerk.]

2012. július 10-én az orosz Wikipédia megismételte a korábbi, amerikai és olasz törvények elleni tiltakozását, és lekapcsolta a hozzáférést a szócikkekhez. A főoldal helyett pedig egy közleményt [ru] jelentetett meg, amelyben elítélt egy az orosz parlament által tárgyalt törvénytervezetet. A 89417-6-os törvény [ru], amely „A gyermekek védelme az egészségükre és a fejlődésükre káros információtól” címet viseli, június elején került a Dumába, mind a négy ott jelenlévő pártban voltak támogatói, de azóta egyre ellentmondásosabb a megítélése, ellenzői szerint pedig ez a törvény nem más, mint a kínai Nagy Tűzfal [en] lemásolására tett kísérlet.

Kép az elsötétített orosz Wikipediáról, 2012. július 10. A felirat jelentése: „Képzeljetek el egy szabad tudás nélküli világot!”

Mit tenne a törvény? 

A törvény nyilvántartana (vagy „feketelistára” tenne) minden gyermekeket érintő illegális információt tartalmazó online anyagot (különös tekintettel a gyermekpornográfiára, a drogfogyasztáshoz szükséges eszközökre és az öncsonkításhoz adott instrukciókra). Ha egyszer egy oldal felkerült a listára, a tárhelyszolgáltatónak 24 órája van arra, hogy értesítse az oldal tulajdonosát, akinek ezután törölnie kell a törvénysértő tartalmat. Ha a tulajdonos nem teszi meg a szükséges intézkedéseket, a szolgáltatónak magának kell bezárnia vagy törölnie az oldalt. Amennyiben a tárhelyszolgáltató nem tudja vagy akarja ezt megtenni, akkor maga is felkerül a feketelistára. Ebben az esetben az internetszolgáltatónak blokkolnia kell a hozzáférést a teljes tárhelyhez. Annak, aki felkerült a feketelistára, három hónapja van a fellebbezésre.

A törvény ötletgazdája a Szövetség a Biztonságos Internetért [ru] nevű szervezet, amely idén tavasszal készítette el a törvény vázlatát a Kommunikációs és Tömegkommunikációs Minisztérium számára. Ekkor a terv még az volt, hogy a lista tartalmát URL-ekre korlátozzák (mellőzve a DNS-szűrést és az IP cím letiltását), és a lista kezelésére egy civil szervezet lett volna jogosult. Denyisz Davidov, a szövetség vezetője elmagyarázta, hogy az internetes társadalomnak a „túlzott állami ellenőrzéstől” való félelme vezetett ehhez a tervezethez. A Duma tagjainak és a legfőbb ügyésznek viszont más tervei voltak [ru], a lista hatókörét kiszélesítették, és a felügyeleti szerv valószínűleg a Szövetségi Információtechnológiai és Kommunikációs Ellenőrző Ügynökség, a Rosszkomnadzor lesz.

A vita középpontjában a 89417-6-os törvény szándékosan homályos nyelvezete áll, amely lehetővé teszi a regisztráció további kiterjesztését. Jevgenyij Arijevics jogász, a Baker & MacKenzie jogi tanácsadó cég partnere például azt mondja [ru], hogy a feketelista egy idő után alkalmazható olyan adatokra, amelyeket más törvények tiltanak (például azok, amelyek a szélsőséges nézetekre, államtitkokra, személyes adatokra és más hasonló dolgokra vonatkoznak), és a politikai információhoz, illetve a civil szerveződéshez szükséges eszközökhöz való hozzáférést is korlátozhatja. A törvény legkényesebb részének az 5. cikkely 4. pontjának 1-2. paragrafusa tűnik, melyek leírják, hogy milyen online tartalmat lehet bírósági ítélet nélkül felvenni a listára, illetve mihez szükséges bírói állásfoglalás. A törvényjavaslat első vitája [ru] után az alábbi anyagok tartoznak az első kategóriába:

[…] информации с порнографическими изображениями несовершеннолетних, а также информации содержащей пропаганду употребления наркотических средств, писхотропных веществ и их прекурсоров, информации, побуждающей детей к совершению действий, представляющих угрозу их жизни и (или) здоровью, в том числе к причинению вреда своему здоровью, самоубийству […]

[...] gyermekpornográfia, csakúgy, mint a narkotikumok, pszichotróp anyagok és ezek elővegyületeinek használatát propagáló tartalom és az olyan információ, amely a gyerekeket az egészségükre és/vagy az életükre veszélyes cselekedetek elkövetésére biztatja, beleértve az öncsonkítást és az öngyilkosságot [...]

Ezzel szemben a törvénytervezet a következő esetekben tartja szükségesnek a bíróság felügyeletét:

[…] иной размещаемой в сети Интернет запрещенной к распространению в Российской Федерации информации – на основании вступившего в законную силу решения суда о признании информации запрещенной к распространению.

Más egyéb olyan információ, amely az Orosz Föderációban nem terjeszthető törvényesen [hozzáadható a listához], olyan bírósági döntés alapján, amely elismeri a terjesztett információ törvénytelenségét.

Andrej Babickij újságíró azért kritizálta [ru] a törvényt, mert a megfogalmazása szándékosan homályos, és amellett érvelt, hogy az „olyan információ, amely az életükre veszélyes cselekedetek elkövetésére biztatja a gyermekeket” magában foglalhatja bármelyiket a veszélyes szabadidős tevékenységeknek (például az ejtőernyőzésnek vagy sziklamászásnak) szentelt oldalak közül. Példának a Szövetségi Drogellenőrzési Szolgálat múltját hozta fel, mely nem mentes az igazságszolgáltatáson kívüli online „elnyomást” bemutató esetektől. Az újságíró hangsúlyozta, hogy a bíróság bármiféle kikerülése csak növelheti a rendőri hatalommal való visszaélések számát.

Kik a törvény támogatói?

Az „Igazságos Oroszország” pártot a Dumában képviselő Jelena Mizulina szerint [ru] viszont „csak a pedofiloknak és a drogbáróknak kell tartania ettől a törvénytől”. Mint a javaslat fő támogatója, Mizulina visszautasítja a feltételezést, hogy a Parlament túl sok hatalmat gyakorolna az internet felett. „A mechanizmus az önszerveződésre épül” – magyarázza, vagyis a tervek szerint a lista csak passzívan működne, és a szolgáltatók és a támogatók végeznék a munka nagyját, az állam pedig háttérben maradna. Nem meglepő módon Mizulina nincs egyedül ezzel a nézetével a Dumában, ahol is a törvényt várhatóan elfogadják a második vitán. [2012 júliusában valóban elfogadták a törvényt [ru] – a ford.]

Ilja Panamarjov, az Állami Duma képviselője, egy Szergej Udalcov számára rendezett gyűlésen. 2011. december 29. A képet Alekszej Nyikolajev készítette. © Demotix

Az olvasókat talán kissé sokkolja a tény, hogy Ilja Pаnаmrjov, az Igazságos Oroszország egy másik képviselője, és (újabban) a Putyin-ellenes ellenzéki mozgalom üdvöskéje, felvállalta a törvény támogatását. „Meggyőződésem,” – jelentette be [ru], miután a törvény átment az első vitán – „hogy ma nagyon jó kompromisszumot kötöttünk a kormány beavatkozása és az önszabályozás között.” Azokra az aggodalmakra reagálva, mely szerint a törvényt az internet szakértői nem véleményezték, Panamarjov még a Szövetség a Biztonságos Internetért részvételét is emlegette, mondván, hogy „a törvényt pont, hogy egy internetes társaság írta; olyan emberek, akik maguk is ezen a területen mozognak”.

Ugyanazon a napon jelent meg a szövetség igazgatójának, Davidovnak a véleménycikke [ru] az RBCdaily.ru oldalon, melyben a törvény hatékonyságát védelmezi, és úgy érvel, hogy még egy hiányos rendszer is nyújt valamennyi védelmet a legfiatalabbaknak és a legsebezhetőbbeknek. Emellett azt is állítja, hogy erről a törvényről már hét hónapja folyik a nyilvános vita (2011 decemberéből és 2012 februárjából idéz fórumokat), és a szövetségi államot bizonyos atyai jogokkal ruházza fel:

[…] если каждый родитель вправе самостоятельно настраивать ограничения на доступ в Интернет для своего ребенка, оберегая его от вредоносного контента, то и государство, заботясь о своих гражданах, вправе и должно ограничивать противоправный контент […]

[...] ha minden szülőnek jogában áll, hogy korlátozza a gyermekei internethasználatát, hogy megvédje őket a káros tartalomtól, akkor az államnak a polgárai iránti aggodalma miatt jogában áll, sőt kötelessége korlátozni az illegális anyagokhoz való [hozzáférést] [...]

Az elnöki tanács figyelmeztetése

Davidov véleménye a jelek szerint válasz az Emberi Jogi Elnöki Tanács aggodalmaira, amely 2012. július 3-án publikált közleményében [ru] ellenzi a 89417-6-os törvényt. (Vlagyimir Legojda, az Orosz Ortodox Egyház képviselője a tanácsban nem értett vele egyet és különvéleményt fogalmazott meg, amelyben nagyrészt osztja a Davidov cikkében megjelenő nézeteket.) A tanács nyilatkozatának középpontjában (amelyet 22 tag írt alá, habár azóta legalább hat visszavonta támogatását) az online cenzúra fenyegetése állt, és ezt követte öt konkrét ok, melyek miatt ellenzik a törvényt a jelenlegi formájában. Ezeket az okokat a következőképpen lehet összefoglalni:

  1. A teljes domainek listázása (a csak az illegális tartalomhoz vezető URL-ek listázása helyett) valószínűleg a törvénytisztelő oldalakat is csapdába ejtené.
  2. Ugyanúgy, mint a SOPA, a 89417-6-os törvény is a webes tartalmakat és szolgáltatásokat üzemeltetők egyfajta kollektív büntetése, ami az igazi rendőri munka aligha hatékony helyettesítése.
  3. A szűrés lelassítja majd a teljes Runetet, és rossz hatással lesz az e-kereskedelemre és az online innovációra.
  4. Az ellenőrzés kiterjesztése veszélyezteti az egyén magánélethez való jogát, és növeli a személyes adatokhoz való engedély nélküli hozzáférés lehetőségét.
  5. A letiltáshoz és a szűréshez szükséges felszerelés 50 milliótól 10 milliárd dollárig terjedő összegbe kerülhet. (Sam Greene történetesen 500 millió dollárra becsüli [ru] a költségeket.)

Legojda különvéleménye a tanács kifogásainak tételes cáfolata. A cenzúra problémájára adott válasza például a betiltott információ természetével érvel:

[…] цензура, по Конституции России, — это ограничение доступа граждан к законной информации. В то время как информация на сайтах, которые включаются в реестр, упомянутый в законопроекте, — незаконна и является результатом преступной деятельности.

Az orosz alkotmány szerint a cenzúra korlátozza az állampolgárt abban, hogy legális információhoz jusson hozzá, míg a listázott oldalakon található információ illegális, és bűnözői tevékenység eredménye.

Kutyák a szőnyeg alatt

Állítólag Winston Churchill azt mondta, hogy az orosz politika olyan, mintha az ember szőnyeg alatti kutyaviadalt nézne [látszik, hogy valami történik, de nem tudni, hogy pontosan mi – a ford.]. Az internetes feketelistát illető nyilatkozatok és a kétségek mögött a dráma megfelel az orosz elnök köre [Vlagyimir Putyin – a ford.] és a miniszterelnök kormánya [Dmitrij Medvegyev – a ford.] közötti egyre erősödő ellentéteknek. Ennek megfelelően az orosz Wikipédia felhívása előtt az internetes társaságok nagy része hallgatott [ru] és a 89417-6-os törvény kapcsán arra fókuszáltak, hogy a Duma nyilvánvalóan figyelmen kívül hagyta Dmitrij Medvegyev látható tiltakozását [ru]. (Medvegyev kommunikációs és tömegkommunikációs minisztere, Nyikolaj Nyikoforov július 10-én reggel azt írta [ru] a Twitter profilján, hogy a törvény a jelenlegi formájában problémás.)

Úgy tűnik, hogy a parlamenti képviselők azt próbálják érzékeltetni, hogy az elnököt követik és nem a miniszterelnököt. Tatyjana Sztanovaja politikai elemző, illetve mások is rámutattak [hu], hogy gyakorlatilag kialakult egy párhuzamos elnöki kormány, amelynek célja, hogy elhomályosítsa és csökkentse a hivatalos miniszterelnöki kormány jogait és kötelességeit. (Ez gyakorlatilag azokkal az intézményi trendekkel megy szembe, melyek Vlagyimir Putyin elnöki hivataltól való ideiglenes távolléte alatt jelentek meg.) Ennek a leglátványosabb példája Igor Szecsin új szerepe [ru] az energia- és üzemanyagügyi elnöki bizottságban, ugyanis ez a kinevezés nyílt semmibe vétele Medvegyev embere, Arkagyij Dvorkovics illetékességének. A doppelgänger-jelenség máshol is megmutatkozik; a nyugdíjügyeknél, a kutatás- és oktatáspolitikánál és más területeken is.

A Kreml ellenzékének a főellensége a jelenlegi gazdasági modernizációért felelős miniszterelnök-helyettes, Vlagyiszlav Szurkov a pletykák szerint [ru] egy jelentésben támogatta a 89417-6-os törvényt, ha a képviselők kihagyják a feketelista ötletét. (Hogy mi maradna a törvényből ezek után, az már egy másik kérdés.) Ezzel a bizonytalansággal szemben, valamint Szurkov és Nyikoforov ellenkezése ellenére június végén Putyin egy új pozíciót hozott létre [ru] elnöki gárdájában, amely versenyezhet az ő fennhatóságukkal. Ez a hivatal, mely az „Információtechnológia alkalmazásáért és az e-demokráciáért” nevet viseli, még nem nyilatkozott a Nagy Orosz Tűzfalról.

3 hozzászólás

Csatlakozz a társalgáshoz

Szerzők, kérünk, hogy bejelentkezés »

Szabályok

  • A hozzászólásokat moderáljuk. Ne küldd el a hozzászólásodat egynél többször, mert azt hiheti a gép, hogy spam.
  • Tiszteld a többi kommentelőt. A gyűlöletbeszédet, obszcenitást és személyes sértéseket tartalmazó hozzászólásokat nem publikáljuk.