GlobalVoices ebben:

Nigéria 2012: nagy kihívások és még nagyobb győzelmek

Afrika legnépesebb országa és legnagyobb reménysége. Nigéria azon ritka helyek egyike, amelyeket a nehézségek közepette is a remény jellemez. Minden látható gyengesége ellenére úgy gondolom, hogy a tehetség, az erőforrások és az akaraterő együttese egy nap ki fogja emelni az országot Afrika világából.

- Blaine Harden: „Afrika: tudósítások egy törékeny kontinensről” [Africa: Dispatches from a Fragile Continent, en].

2012 az izgalom, a gyötrődés és a remény érdekes keveréke volt Nigéria számára. A blogoszférának egyetlen unalmas pillanata sem akadt. Az ország bemutatását olyan történetekből raktuk össze, amelyek a Global Voiceson jelentek meg 2012-ben. Ezek a történetek egy olyan országot festenek le, ahol folyton új kihívások bukkannak fel, de a remény is határtalanul árad belőle.

Civil média és aktivizmus

2012 januárjának elején Nigéria egy olyan elnöki bejelentéssel vonta magára a világ figyelmét, amely az üzemanyagokon lévő állami támogatás visszavonásáról szólt. A szakszervezetek és a civil szervezetek #OccupyNigeria [en] tüntetésekkel válaszoltak erre. Napokon keresztül gyakorlatilag leállt az élet az országban: senki nem dolgozott, nem keresett pénzt és nem tanult. Különösen érdekes volt az online világ és az utcai tüntetések összekapcsolódása [en]. Az ezek közötti szinergiáról írtak az African Urbanism [en] blogon:

Az Occupy Nigeria logója. (Forrás: Nigerianstalk.com)

A kommunikáció, a média és különösen a közösségi média szerelmeseként két dolog izgat különösen a mozgalom kapcsán: 1) A lenyűgöző szerep, amelyet a közösségi média játszik a történtek dokumentálásában és a tevékenységek koordinálásában. 2) Az, hogy milyen elképesztő mennyiségű ember használja ezt a médiumot arra, hogy hallassa a hangját… Az #occupynigeria és a #fuelsubsidy hashtageket csak pár percig követve is tökéletesen láthatod, miről beszélek – egy magas mobilpenetrációval rendelkező, több mint 150 milliós ország esetében a tweetek olyan gyorsan érkeznek, hogy szinte lehetetlen lépést tartani a párbeszéd sebességével.

Júliusban a netezők a nigériai szenátus elnökének – később cáfolt – a közösségi média leállítására vonatkozó terveire adott reakcióiról számoltunk be [en]. Ez a hír lángra lobbantotta a blogoszférát, ugyanis azt az internetfelhasználók ellen indított háború deklarációjaként értékelték.

A digitális bennszülöttek azon „offline” áldozatok hangját is felerősítették [en], akiket a lagosi Makoko szegénynegyedből telepítettek ki.

@chineduozordi: Miután Makokóban lévő viskóját leromboltatta a kormányzat, Janet és 3 gyermeke a 3MB (Third Mainland Bridge, Lagos közel 12 km hosszú hídja) alá kikötött kenujukba költöztek.

A Twitter felhasználók nem azon háborodtak fel, hogy lerombolták a nyomornegyedet, sokkal inkább azon, hogy ez hogyan történt. Nyilvánvaló, hogy az érintetteknek nem hagytak elég időt arra, hogy más lakhelyet találjanak maguknak.

@tejucole: A Makokóban uralkodó állapotok rémisztőek voltak, de rémisztő volt az is, hogy fegyverekre, buldózerekre, erőszakra és hirtelen jött fedél nélküliségre kell ébredniük.

Bemutattuk olvasóinknak a Battaboxot [en], amely az utcákról származó valós történeteket dolgoz fel, helyez narratívába és mutat be a globális közönségnek online videókon keresztül. Itt található egy interjú [en] Christian Purefoy-jal a Battaboxtól, amelyet szerzőnk, Nwachukwu Egbunike készített.

Az „Aluu4” néven ismertté vált négy diák által elszenvedett önbíráskodás, amely az életükbe került, egy igen szörnyű és elborzasztó mélypont volt a nigériaiak számára. Julie Owono [en] az incidenst és annak utóéletét mutatja be „Jogi megoldás az önbíráskodásra Nigériában” [en] című cikkében.

Ahogyan a nigériai bloggerek és twitterezők megmentették #Okét [en], az a remény egyik legszebb megnyilvánulása volt 2012-ben, amely a nigériai blogoszférából eredt. Oke, egy fiatal nigériai ugyanis elvesztette volna a lábát cukorbetegsége miatt, ha a netezők nem indítanak kampányt a megsegítésére. De nekik köszönhetően sikerült Indiába repülnie, ahol orvosi kezelésben részesült. Az ő története bekerült a Global Voices e-könyvébe is, amelynek címe „Afrikai történetek a reményről és változásról” [African Voices of Hope and Change, en].

A #SaveOke kampány tanulságai [en] című bejegyzésében Fairy GodSister négy összetevőt emel ki:

A közösségi média hatékony

Sohasem kételkedtem a közösségi média erejében (nem tanultam volna róla, ha így lett volna), de ha esetleg mégis, ez a kampány örökre elfeledtette volna a kétségeimet, a blogbejegyzés terjedésének a sebességével és a lenyűgöző „retweet” funkcióval.

Nigéria bajban van

Oke története csak egy újabb példája volt egy problémának, amelyet még (nekünk, nigériaiaknak) nem sikerült leküzdenünk. Sajnálatosan még 2012-ben is inkább csak reagálunk az eseményekre, mint hogy magunktól cselekedjünk. Senki nem gondolkodik a jövőről szóló terveken, miközben mindennapi problémái vannak.

Ki szólal fel a szótlanokért?

Hány ember hal meg naponta amiatt, mert nem jut hozzá minőségi egészségügyi ellátáshoz? Mennyi „triviális” eset eszkalálódik életveszélyessé, mert nem lett csírájában elfojtva megfelelő kezeléssel? Ki szólal fel a szótlanokért?

Még mindig mi jelentjük a világot 

A közösségi média mindig is ott volt és ott lesz az emberek körül. A közösségi média emberi közreműködés nélkül ugyanakkor olyan, mint egy gyönyörű autó sofőr nélkül: semmit sem ér a befektetett munkánk hiányában. Egy dolog az otthonod kényelmében ülni, és mindennap panaszkodni arról, hogy minden rosszul megy az országban, hogy a kormány semmivel nem törődik, hogy mennyire szükség lenne egy paradigmaváltásra (lol) stb. De egy teljesen más (és megtérülőbb) dolog teljesíteni állampolgári kötelességeidet, megismerni a (helyi és nemzeti) vezetőidet, majd elszámoltatni őket azáltal, hogy információkat gyűjtesz, kérdéseket teszel fel nekik és ismered a dörgést.

 

Politika, diplomácia és művészetek

Ngozi Okonjo-Iweala, Nigéria pénzügy- és gazdasági koordinációs minisztere. A képet közkincsként publikálta a www.imf.org.

NOI, azaz Ngozi Okonjo-Iweala [en] a Világbank elnöki pozíciójára való jelölése nemzetközi visszhangot [en] keltett mind az online mind az offline világban. Rendkívül hálás volt a többi afrikai ország támogatásáért. NOI egy Facebook bejegyzésében [en] a következőket írja:

Megtisztelve érzem magam a jelöléssel és azzal, hogy több afrikai ország támogat engem abban, hogy a Világbank jobban képviselje azokat, akiket szolgál. Már 22 éve a bank alkalmazásában állok, így ismerem az elköteleződését a fejlődő világban élők életminőségének javítása iránt. Ez az a szenvedély, amely pénzügyminiszterként is vezet, hogy a lehető legtöbbet tegyem Nigériáért.

Bár a nigériai pénzügyminiszter elvesztette a versenyt az amerikai jelölttel szemben, mégis őt tartották a legalkalmasabbnak. Ez abból is nyilvánvalóan látszott, hogy a netezők még a választás után [en] is folytatták az erről szóló diskurzust. Facebook oldalán [en] Ngozi ugyanakkor gratulált a Világbank új elnökének és hozzátette [en]:

A kiválasztási folyamattal kapcsolatban világos számomra, hogy sokkal nyitottabbá, átláthatóbbá és érdemalapúvá kell tennünk. Biztosítanunk kell, hogy ne járuljunk hozzá a demokratikus deficit növekedéséhez a globális kormányzásban.

Mindazonáltal már a részvétellel is sokat nyertünk. Megmutattuk, hogy mi minden lehetséges. A mi hiteles és érdemalapú kihívásunk a régóta meglévő és igazságtalan hagyománnyal szemben biztosítja, hogy a Világbank elnökének kiválasztási folyamata nem lesz többé ugyanolyan. A nagyobb egyenlőségért és igazságosságért folytatott küzdelem elérte a kritikus pontot, és innen már nincs visszaút.

A nigériai-kínai kapcsolatok igen vegyesen alakultak. Júliusban Oiwan Lam [en] számolt be a tüntetésekről [en], amelyek azután törtek ki, hogy a kínai Kanton (Guangzhou) város Sanyuanli kerületében egy rendőri őrizet alatt álló nigériai gyanús körülmények között vesztette életét. Ugyanakkor szeptemberben a lagosi állami kormányzat bevezette a mandarin nyelv tanítását [en] a közoktatásban.

Zuma-szikla [en], amely Abujában, Nigéria fővárosában található, versenyben volt az Afrika 7 csodája [en] szavazáson. Emellett két nigériai író – Chinua Achebe és Wole Soyinka – pedig a legbefolyásosabb kortárs afrikai gondolkodó [en] szavazáson voltak a nevezettek között.

Az Osun Osogbo szent liget [en] – egy UNESCO által elismert kulturális helyszín – visszatért a globális térképre egy dokumentumfilmnek köszönhetően. A film producere, Immanuel Afolabi a film kapcsán Nwachukwu Egbunikével [en] beszélt többek között Afrika spirituális élményeinek digitalizálásáról.

Sport

Richard Wanjohi [en] számolt be a felzúdulásról, amelyet Rashidi Yekini halála okozott [en] (1963-2012). Ő volt Afrika egyik legeredményesebb futballistája.

Rashidi Yekini, Nigéria focilegendája. A fotó forrása: goal.com.

A gambiai The North Bank Evening Standardban jelent meg karrierjéről az alábbi összefoglaló [en]:

Yekini közel 40 gólt szerzett Nigéria válogatottjában, öt világversenyen képviselte az országot, köztük két világbajnokságon, ahol ő szerezte hazája első gólját a tornák történetében. Emellett korábban egy alkalommal az év afrikai játékosa címet is elnyerte.

A Williams testvérek, Serena és Venus október 30. és november 2. között Nigériában tartózkodtak. Ebben a bejegyzésben [en] arról számoltunk be, milyen elképesztő fogadtatásban részesültek Lagosban.

Indítsd el a beszélgetést!

Szerzők, kérünk, hogy bejelentkezés »

Szabályok

  • A hozzászólásokat moderáljuk. Ne küldd el a hozzászólásodat egynél többször, mert azt hiheti a gép, hogy spam.
  • Tiszteld a többi kommentelőt. A gyűlöletbeszédet, obszcenitást és személyes sértéseket tartalmazó hozzászólásokat nem publikáljuk.


Világrégiók

Országok

Nyelvek