Hosszú hagyományokra tekint vissza az, hogy Irán belföldön hozzáférhetetlenné, majd elérhetővé teszi a Google-t, és így tovább.

A Google infrastrukturálisan nincs jelen az országban, ahogyan a google.ir tartománynév sincsen használatban. Ám Irán információs kommunikáció technológiáért felelős minisztériuma márciusban bejelentette, hogy új fejezetet kívánnak nyitni az ország és avilághálós óriás időnként viharos kapcsolatának történetében és lehetővé teszik azt, hogy a Google az országon belül is működjön, feltéve, ha a vállalat tiszteletben tartja a “kulturális körülményeket.” A bejelentés nem tért ki arra, hogy mely körülményekről van szó, sem a Google tevékenységi körére.

Az információs kommunikáció technológiáért felelős miniszter-helyettes Nasrallah Jahangard elmondta a független, ám sokak által “félhivatalos” állami hírügynökségnek tartott Fars News Agency-nek, hogy:

Mi nem ellenezzük azt, hogy a nemzetközi piac jelenlevői szolgáltatásokat nyújtsanak Iránban és készek vagyunk tárgyalásokat folytatni velük arról, hogy szolgáltatásokat nyújtsanak Iránon belül, miután elfogadják Irán kulturális feltételeit. Szintén készek vagyunk ellátni a Google-t és más vállalatokat az iráni lehetőségekkel és létesítményekkel a térségben nyújtott szolgáltatásokért.

Azon kívül, hogy nem rendelkezik iráni tartománynévvel, az elmúlt években a Google társoldalai cenzúrázták az iráni hatóságok.

A teljes egészében a Google tulajdonában álló YouTube videomegosztó portált először 2006-ban blokkolták egy iráni szappanopera-csillagot felvonultató, erkölcstelen tartalmakat hordozó videó miatt. A tilalmat később feloldották, majd a 2009-es elnöki választásokat követően újra visszaállították azt.

2012-ben az Innocence of Muslims (Muszlimok ártatlansága) című botrányfilmmel összefüggésben a kormányzat átmenetileg blokkolta a Gmail-hez való hozzáférést. Jelenleg a Gmail elérhető az országban, a YouTube viszont nem.

A miniszterhelyettes elismerte azt, hogy a külföldi vállalatokkal való egyeztetéseket különféle szigorítások övezik az Egyesült Államok által támogatott nemzetközi szankciók nyomán, ám jelezte, hogy zajlanak az egyeztetések a nem amerikai vállalatokkal azok “küszöbön álló iráni műveleteiről.” 2013 májusban az Egyesült Államok felfüggesztette az Iránra kivetett kommunikációs szankciókat, lehetővé téve olyan amerikai kommunikációs berendezések, mint a díj alapú szoftverek és az azonnali üzenetküldő szolgáltatások eladását. 2013 augusztusban a Google beindította Google Play boltját Iránban.

A Google-től különben nem idegenek a törékeny működési feltételek. Eredetileg a cég – a digitális jogok szószólóinak nagy bánatára – eleget tett Kína szigorú cenzúraszabályainak, ám taktikát változtatott amikor nagyszabású, kínai eredetű hackertámadások érték a céget és Gmail-fiókjait és ez 2010-ben elmérgesítette a viszonyt .

Közvetlenül a támadások után a Google áttelepítette kínai működését Hong Kongba a google.cn tartománynévről a google.hk-ra váltva, amelyre nem terjed ki a kínai cenzúra és megfigyelés hatóköre.

Az iráni Telekommunikációs Infrastruktúra Válallat (TCI) bejelentései azt is jelzik, hogy a közel-keleti ország már 2013 októberben kezdeményezte a hivatalos kapcsolatok felvételét a Google-lel. A TCI vezérigazgatója bejelentette, hogy készek olyan adatközpontok befogadására, ahol a Google és a Yahoo az iráni illetőségű ügyfeleitől származó információkat tárolna, ahogy ezt például Törökországban is teszik.

Semmi újat nem mondott Jahangard. A TCI már több mint egy évvel ezelőtt is kérvényezett helyi gyorsítótárakat (caches) http://t.co/0CcQLxloU1 — Collin Anderson (@CDA).