Miközben az orosz elnök, Dmitrij Medvegyev a kormányzati hivatalnokok technológiai felzárkóztatását sürgeti, az FSZB (Szövetségi Biztonsági Szolgálat) ugyanezen hivatalnokok Skype és e-mail használatának leállításán fáradozik, hogy így szüntesse meg a kormányzati információk kiszivárogtatásának „lehetőségét” is.

A múlt héten az orosz napilap, a “Nezavisimaya Gazeta” [ru, NG] lehozott egy cikket arról, hogy az Urál hegyei közt található Szverdlovszk tartomány vezetője az FSZB útmutatása alapján szétküldött egy levelet, amely megtiltja a kormányzati hivatalnokoknak, hogy Skype-ot vagy ingyenes, webalapú e-mail szolgáltatást használjanak munkahelyi célokra, vagy munkaidő alatt.

A dokumentumot Szergej Kozlov, Szverdlovszk tartomány kormányzatának személyzeti vezetője írta alá. Az irat szerint a kormányzati alkalmazottaknak négy óvintézkedésnek kell eleget tenniük, amikor interneteznek:

«1. Использовать только сертифицированные в РФ программные продукты и аппаратные комплексы. 2. Проводить консультации с компетентными органами при приобретении зарубежного программного обеспечения и аппаратуры. 3. Запретить использование сервисов бесплатной электронной почты, а также сервиса бесплатной интернет-телефонии Skype для служебной переписки и иных форм делового общения работников. 4. Обеспечить гарантированное закрытие корпоративных сетей при переходе на систему электронного документооборота, включая предотвращение возможности удаленного доступа к ним через сеть Интернет».

A posztok, re-posztok és kommentek közt az NG cikke után az orosz bloggerek reakciói az „És akkor?”-tól a „Tipikus.” megjegyzésekig terjedtek.

Miután a népszerű orosz blogger, Oleg Kozyrev [ru] kirakta az oldalára a hírt, a kommentek egy része ehhez hasonló volt: „Ez egy teljesen érthető és normális eljárás ott, ahol titkosított információkkal dolgoznak”. Más érvek szerint az FSZB intézkedése illogikus: „a hagyományos kommunikációs eszközök (mint pl. a telefon), amelyek elérhetők, és amiket a hivatalnokaink használnak, százszor védtelenebbek, mint a Skype és a Gmail.”

Csevegés, az ellenség segítője. A szovjet időkből származó plakát új jelentést kapott, V.Korecki illusztrációja

Úgy tűnik, a legtöbb blogger véleménye egyezett abban, hogy a tiltás közvetlen kapcsolódik a néhány hónapja közzétett WikiLeaks-dokumentumokhoz.

Egy Texas-88 [ru] nevű blogger ezt a címet adta az újra posztolt cikknek: „A WikiLeakstől való félelmükben tiltják a hivatalnokok a Gmailt és a Skype-ot,” és shimkozavrik [ru] is egyetértett a NG írásával, miszerint a kormány így próbálja megakadályozni az információk kiszivárogtatását.

Eddig úgy tűnik, hogy az intézkedést csak a szverdlovszki alkalmazottaknak küldték szét. Mindenesetre a hivatalnokok korlátozása látszólag ellenébe megy a Kremlnek, és különösen az orosz elnöknek, Dmitrij Medvegyevnek, aki arra biztatta a kormányzati hivatalnokokat, hogy hozzanak létre honlapokat, blogokat és nyitott Twitter profilokat. Az elnök az utóbbi időben egyfajta technológia-őrült képét alakította ki magáról azzal, hogy a külföldi tisztviselők — pl. Arnold Schwarzenegger, California állam kormányzójának — Oroszországba érkezését Twitteren üdvözölte.

Az új politikai hadszíntérként feltűnő információ-technológiát azonban nem fogadta el az Egységes Oroszország, Medvegyev pártjának minden tagja. Alekszej Csadajev, az Egységes Oroszország politikai részlegének vezetője azt mondta, hogy a politikusoknak nem szabad blogolniuk mert az „egyszerűnek tünteti fel őket, olyannak, mint mindenki más.”

Csadajev egy A Karamazov testvérekből vett Dosztojevszkij-idézettel támasztotta alá állítását: „A hatalom három pilléren nyugszik: csodán, rejtélyen és tekintélyen.” Az ő véleménye szerint az Egységes Oroszország blogoló tagjai arról tesznek tanúbizonyságot, hogy „egyszerű emberek, mint mindenki más” és csökkentik az aktuális kormány tekintélyét.

A Nezavisimaya Gazeta és Oleg Kozyrev magyarázata szerint az elmúlt hónapok WikiLeaks által generált folyamatos drámája miatt pánikoltak be az orosz biztonsági ügynökök, attól félve, hogy kormányzati tisztviselők fognak állami dokumentumokat, privát találkozók információit kiszivárogtatni, vagy kóbor hackerek férnek hozzá bizalmas kormányzati beszélgetésekhez.

A gondolat, hogy egy orosz Julian Assange hackeli meg a Skype-beszélgetéseket elég valószínűtlen, mivel a hívások egyenrangú hálózaton belül (P2P), zárt forrású protokollon keresztül mennek, ami azt jelenti, hogy a szoftver kódja nem nyílt, így a felhasználók, vagy a szerverek sem láthatják, elemezhetik vagy szerkeszthetik a programkódot. Ezáltal a Skype-beszélgetések feltörése, vagy a Skype szoftver duplikálása közismerten nehézséget jelent.

A Kommersant [ru] nem megnevezett forrása szerint az FSZB nem azért fél a Skype-tól, mert azon keresztül valaki hozzáférhet megosztott kormányzati dokumentumokhoz, hanem mert az orosz titkosszolgálat nem tudja ellenőrizni a Skype-on keresztül folyó beszélgetéseket. Lehetséges, hogy az FSZB számára bonyodalmat okozott a tartományi hivatalnokok belső kommunikációjának ellenőrzése, miután a Skype-hoz és a Google chathez hasonló új platformokat vezettek be. A beszélgetések monitorozása nélkül az FSZB nem fér hozzá információkhoz, és nem tudja kontrollálni az Oroszországban végbemenő dolgokat, ez pedig jelentős aggodalmat okoz a szervezetnek.

Egyébként Oroszország nem az első, ahol megtiltották a kormányzati tisztviselőknek, hogy munkahelyükön Skype-oljanak, 2005-ben a francia kormány az egyetemi ügyintézőket tiltotta el attól, hogy munkatársaikat Skype-on keresztül hívják.

Az orosz kormány és az FSZB csak mostanában kezdett aggódni az információ technológia irányíthatatlan és ellenőrizhetetlen aspektusai miatt, ezek a dolgok már évek óta bosszantják a nyugati kormányokat is.

Kozyrev azt írja az FSZB-ről [ru]:

Oказалась не готовой к технологическому рывку и вместо того, чтобы учиться, пошла по самому нелепому пути – пытается загнать всех в каменный век. Лишь потому, что сами фсбшники, видимо, с интернетом не в ладах.

Bár ez is lehetséges, egy másik magyarázat, hogy a cél egy hazai Skype-szerű szolgáltatás befuttatása. Kozyrev blogjának egyik kommentelője megjegyezte, hogy a Skype-nak van alternatívája, egy SIPNET nevű VoIP (internet protokoll feletti hangátviteli) szolgáltatás. A Skype-pal ellentétben a SIPNET központja Oroszországban van. Ezenfelül, a SIPNET nyílt forráskódú program, ami azt jelenti, hogy a közzétett kódot olvashatják és megoszthatják a felhasználók, a vállalatok, a kormányok. Ezért is volt lehetséges az, hogy a SIPNET-et honlapján Oroszország minden részét összekötő szolgáltatásként reklámozzák, sőt, érdekes módon Oroszország és Kína összekötőjeként is. (A Skype és más VoIP szolgáltatások még működnek Kínában, de a média már beszámolt arról, hogy a kormány ezek betiltását tárgyalja.)

Vagy lehet, hogy annak a néhány orosz kiadványnak lesz igaza, miszerint a WikiLeaks miatt próbálják a kormányzati dokumentumokat és megbeszéléseket az erre felhatalmazottak körén belül tartani.

Kozyrov egyik kommentelője, Opinion from Germany azt írja, hogy megérti a kormány döntését.

Именно потому, что Skype является закрытой системой, и никому доподленно не известно, что делает эта программа. Для передачи рецептов между домохозяйками он вполне годиться, но не для комерческого или государственного документооборота!

A Kommersant [ru] szerint, a Yandex Mail, a legnagyobb orosz kereső és ingyenes e-mail szolgáltatójának vezetője, Anton Zabanny kétségét fejezte ki afelett, hogy a kormány hasonló e-mail szolgáltatást tudna nyújtani a hivatalnokoknak, de azt is hozzátette, néhány kormányzati hivatal elvesztése nem befolyásolná a Yandex bevételét.

Az alkalmazottak kára minden bizonnyal nem nagy, de a kormány zavarodottságát sejteti, hogy lemondana egy egyszerű és ingyenes, hivatalok közti — városi és regionális szintű — kommunikációs eszközről. Különösen Oroszországban, ahol gyakran alig kerül kevesebbe egy Moszkva-Irkutszk hívás, mint Amerikába telefonálni.

Az intézkedés még nem lépett életbe, az orosz kormány valószínűleg még nem mérte fel a technológiai szabadság előnyeit és hátrányait eléggé ahhoz, hogy egységes döntést hozzon. Hogy a twitterező tisztviselők, vagy a gyanakvó biztonsági ügynökök oldalára billen-e a mérleg, az még a jövő zenéje.