[A cikkben szereplő linkek angol nyelvű oldalakra mutatnak, ettől eltérő esetben külön jeleztük a linkelt oldal nyelvét.]

Az argentin jezsuita Jorge Bergoglio katolikus pápává választása kérdéseket vetett fel a korábbi bíboros állítólagos érintettségéről Argentína 1976 és 1983 közötti katonai diktatúrájában, köztük azok a vádak merültek fel, melyek szerint része volt két liberális lelkész elrablásában. A vádak, melyek kísérik Bergogliót, az első argentin és első latin-amerikai pápát, nem újak, de kritikus pillanatban érkeznek a katolikus egyház számára, mely az önmagáról alkotott kép javításával küzd világszerte. 2011 januárjában Hugh O'Shaughnessy írt egy cikket a Guardian számára, melyben utal az „argentin egyház bűneire” az ország „piszkos háborújának” idején:

[…] Évek óta világos. hogy az argentin egyház felső köreiben sok „vadonban eltévelyedett bárány” van, emberek, akik közeli kapcsolatban voltak és támogatták a kimondhatatlanul brutális, nyugat által támogatott katonai diktatúrát, mely 1976-ban szerezte meg a hatalmat az országban és évekig élősködött rajta. A tábornokok nemcsak ezreket mészároltak le jogtalanul, gyakran repülőgépből dobatták ki őket a Plata-folyó felett, és annak adták el az árván maradt gyerekeket, aki a legtöbbet ajánlotta értük, ezenfelül legalább két püspököt és sok lelkészt megöltek. Még az egyházi személyek kivégzése, Jorge Rafael Videla tábornok és kegyeltjeinek bűnei sem voltak képesek megingatni az egyház vezetőinek, beleértve a Szentszék képviselőinek a mögéjük állását.

Hayes Brown a Think Progress-ben az egyháznak a rezsim idején állítólag betöltött szerepével foglalkozott:

Évekkel később egy lelkész mondta el a bírói bizottságnak, hogy az egyház abban az időszakban „botrányosan közel állt a diktatúrához” szemet hunyva „olyan mértékben, amire már azt mondanám, hogy a vétkesség szintje”. A korábbi argentin diktátor, Jorge Videla évekkel a hatalomból való eltávolítása után egy interjúban állította, hogy határozottan „egyeztettek” az egyházzal a leszámolások idején. Ebben benne volt, hogy [az egyház] felajánlotta a jószolgálatait, és lebeszélte a családokat attól, hogy „eltűnt” hozzátartozóik után kutassanak.

John Otis a Global Postnak írott, 2013. március 13-án publikált cikkében kifejtette az egyik Bergoglióval kapcsolatos vádat:

Egy argentin ügyvéd 2005-ben panaszt nyújtott be, melyben Bergogliót vádolja két jezsuita lelkész 1976-os elrablásában való részvétellel, az esetet megírta az argentin tényfeltáró újságíró, Horacio Verbitsky „El Silencio”, vagyis „A csend” című könyvében. Bergoglio sokáig tagadta érintettségét. És miután 1998-ban kinevezték Buenos Aires érsekévé, megpróbált korrigálni. Ragaszkodott ahhoz, hogy a katolikus tisztségviselők Argentínában a klérus által a diktatúra idején elkövetett bűnökért viselt penitenciát kifejező öltözéket viseljenek.

A Los Angeles Times is írt a 2005-ben Bergoglio ellen benyújtott panaszról. Elizabeth Kate Switaj állította össze a „Ferenc pápa és az argentin katonai diktatúra” című Storify posztot. Idéz Flavia Dzodan bloggertől (@redlightvoices), aki sokat twittelt a témáról 2013. március 13-án. Az egyikben Dzodan felteszi a kérdést:

@redlightvoices: Hogy „gyűlölettel” beszélek a pápáról? És mi legyen a 30 000 eltűnt, megkínzott, megölt ember elveszett életével? Ők nem érdemeltek jobbat?

Elizabeth kiemelte Ariel Silvera argentin újságíró és író (@ariel_silvera) twittjét:

@ariel_silvera: De komolyan srácok, „ha tényleg megtette”, része volt a hierarchiának a diktatúra idején. *MINDANNYIAN* bűnösök és nincs kedvem… @ariel_silvera: …tartsunk már végre egy átkozott „Argentin történelem alapjai 101.”-es órát! Sajnálom, a linkek nem az ön által előnyben részesített nyelven vannak. #sorrynotsorry

Giraud kanadai író (@BlueShoes55), akit Elizabeth idézett posztjában, rámutatott a Twitteren, hogy nem mindenki ünnepelt:

@BlueShoes55: Számos latin-amerikai barátom nem örül: Ferenc pápa, a látszólag kozervatív jezsuita, nem szólalt fel az argentin diktatúra ellen.

Asteris Masouras is összeállított egy Storify posztot hasonló véleményekből. Horacio Verbitsky argentin tényfeltáró újságíró írt a katolikus egyháznak a diktatúra éveiben betöltött szerepéről. A nevét viselő Twitter felhasználó (@VerbitskyH) [es] számos cikket osztott meg, amelyeket a Página12 újság publikált Bergoglio és a diktatúra kapcsolatáról, köztük egy cikket [es] öt tanúvallomással, melyek „alátámasztják azt a szerepet”, melyet a ma Ferenc pápaként ismert személy játszott azokban az időkben. Ahogy korábban is hangsúlyoztuk, Bergoglio tagadja [es] ezeket a vádakat. Sandra Crucianelli újságíró(@spcrucianelli) [es] twittelte:

@spcrucianelli: En el libro “El jesuita”, #Bergoglio negó haber sido cómplice del secuestro de dos curas de su entorno. http://www.perfil.com/sociedad/Bergoglio-y-los-70-las-explicaciones-sobre-su-rol-en-la-dictadura-20130313-0038.html …

@spcrucianelli: „A Jezsuita” című könyvben #Bergoglio tagadta bűnrészességét a két hozzá közel álló lelkész elrablásában. http://www.perfil.com/sociedad/Bergoglio-y-los-70-las-explicaciones-sobre-su-rol-en-la-dictadura-20130313-0038.html …

Erre Grachy Twitter felhasználó (@Grachy24) [es] válaszolt:

@Grachy24: @spcrucianelli y que esperabas que diga SI YO TUVE QUE VER!!! mmmmmmmm

@Grachy24: @spcrucianelli és mit vártál, hogy azt mondja IGEN, RÉSZT VETTEM BENNE!!! ühümmmmm

Ugyanakkor sok argentin kelt a pápa védelmére. Mario Pergolini (@PergoliniOK) [es] utal a jelenlegi kormány és Bergoglio viszonyára és ezt írja:

@PergoliniOK: Es impresionante como están tratando de difamar a Bergoglio en las redes sociales. Evidentemente, para los k ha sido un golpe durísimo!

@PergoliniOK: Elképesztő, ahogy megpróbálják Bergoglio rossz hírét kelteni a közösségi hálókon. Nyilvánvaló, hogy a Kirchner [a támogatók köréből] számára ez [Bergoglio pápává választása] óriási csapás!

Carlos Burgueño (@cburgueno) [es] figyelmeztet:

@cburgueno: Ojo con bucear mucho sobre lo que hizo Bergoglio en la dictadura, no vaya a ser que haya salvado a muchos más que todos ustedes juntos.

@cburgueno: Csak óvatosan a Bergoglio diktatúra idején véghezvitt tettei után való kutakodással, lehet, hogy sokkal több embert mentett meg, mint ti együttvéve.

A Nobel-békedíjas Adolfo Pérez Esquivel a BBC Mundónak [es] azt nyilatkozta, hogy Bergoglio nem kötődött a diktatúrához: „Bergogliót azért kérdőjelezik meg, mert szerintük nem tett eleget azért, hogy két lelkészt kihozzon a börtönből, amikor ő volt a jezsuita kongregáció elöljárója, de én tudom, hogy sok püspök szólította fel a katonai juntát a rabok és a lelkészek szabadon bocsátására, ami süket fülekre talált. Azt mondták nekik, hogy elengedik őket, ami nem történt meg.”