Brazília: Bennszülöttek, Az Internet és az Interkulturalizmus

Lorena Medeiros flickr felhasználó képe, közzétéve az Attribution-ShareAlike 2.0 Generic Creative Commons License alpján

A brazil köztudatban élő vélemény, miszerint a bennszülött brazil megszűnik bennszülöttnek lenni amint elkezd a Nyugattól átvett szokásokhoz és technológiákhoz alkalmazkodni szöges ellentétben áll a valósággal, melyben a bennszülött falvak egyre gyakrabban használják a technológia eszközeit épp életmódjuk és kultúrájuk hatékonyabb védelme érdekében.

A Taqui Pra Ti [pt] blog, egy a Professor José Bessa Freire , az Indigenous Studies Program (University of Rio de Janeiro) [pt] és a Graduate Program in Social Memoy (UNIRIO) [pt] kutatás koordinátora által írt cikkben foglalkozik a bennszülöttek alkalmazkodásával az elérhető online polgári médiához, valamint a multimédiás tartalmak használatával a szocializáció elősegítése, a jogok védelme és a bennszülött identitás megerősítése a cybertérben érdekében:

No Brasil, índios de diferentes línguas e etnias foram estimulados a usar a Internet por organizações governamentais e não governamentais. Embora a situação ainda seja bastante precária, inúmeras das 2.698 escolas indígenas existentes nas aldeias, frequentadas por mais de duzentos mil alunos, foram dotadas de computadores. Ali onde isso não foi possível, os computadores dos postos de saúde da Funasa foram disponibilizados dentro dos Pontos de Cultura no Programa Governo Eletrônico – Serviço de Atendimento ao Cidadão.

A brazil kormány és non-profit szervezetek az internet használatára buzdították a különböző nyelvcsoportba tartozó bennszülött közösségeket. Bár a projektek még újkeletűek, a bennszülött falvakban található 2,698 iskola közül, melyekhez több mint 200,000 tanuló tartozik, számosat szereltek fel számítógépekkel. Ahhol ez nem volt megoldható, a gépeket a Funasa egészségklinikák kultúrközpontjaiban állították fel, az Electronic Government Program – Citizen Service [pt]. keretében.

A számítógép elérhetőségének növekedésével, az első bennszülött internetes oldalak 2001-ben kezdtek megjelenni. Eliete Pereira, az Atopos Research Center at the Arts and Communications Faculty of the University of São Paulo [pt], tagja szerint a benszülött jelenlét az interneten még mindig meglehetősen akadozó [pt]. A bennszülött internetes részvételről [pt] készített térképén Eliete három típusú oldalt különböztetett meg: személyes oldalak, különböző etnikumokkal foglalkozó oldalak és benszülött szervezetekkel foglalkozó oldalak.

A személyes oldalak tulajdonosai innovatívan használták az internetet az egyéni bennszülött termékek bemutatására. Ebben a kategóriában találhatóak például Daniel Munduruku [pt] és Eliane Potiguara [pt] írók oldalai, melyeken a szerzők bemutatják műveiket és kommunikálnak olvasóikkal. De megtalálhatjuk jelentős bennszülött vezetők, mint Ailton Krenak [pt], blogjait is.

Az etnikai csoportokra vonatkozó oldalak azért jöttek létre, hogy nagyobb láthatóságot biztosítsanak mind belföldön, mind nemzetközileg a különböző bennszülött etnikumoknak, azok művészete, kézművessége, mintái, narratívái és nyelve terjesztésével. Ilyenek például Baniwa [pt], Ashaninka [pt] és még sokan mások, akik az információs technológia elérhetősége bennszülöttek számára témájú, 2005-ös Rio de Janeiro-i értekezés, valamint a People of the Forest Internet Portal [pt] oldal indítása után kezdték használni a digitális eszközöket a kultúraközi alapokon nyugvó oktatás részeként, melyet az Oktatási Minisztérium (MEC) [pt] és olyan non-profit szervezetek, mint a The Socio-Environmental Institute [pt] támogattak.

A különböző bennszülött szervezetek által létrehozott oldalakat pedig olyan szervezetek mutatják be, melyek etnikai csoprtokat képviselnek területi, regionális és országos szinten és melyek részt vesznek a területi jogokért, a kétnyelvű oktatásért és a bennszülött populáció egészségéért vívott harcban. Ezek a site-ok a jogok védelméhez és politikai cselekvések elősegítéséhez szolgálnak eszközül. Ilyenek például a The Coordination of Indigenous Organizations of the Brazilian Amazon (COIAB) [pt], az Online Indigenous Brazilians [pt] és a Federation of Indigenous Organizaiton of the Back River Region (Rio Negro) (FOIRN) [pt].

A Suruík, információs technológia és az Amazonas Esőerdő

A digitális technológiákra fókuszáló politikai cselekvések egyik sikeres példája Almir Narayamoga Suruí [en] kezdeményezése. Suruí a Gamebey törzs Suruí Bennszülött Brazilok vezetője, akik a Sete de Setembro nevű faluban, Rondônia tartományban élnek. Az erdő mindig is fontos szerepet játszott a Suruík életében, mind kultúrális, mind gazdasági szempontból, és épp ezért Almir törzse aktív résztvevője az újraerdősítésnek és az ősi föld deforesztációja elleni harcnak olyan eszközökön keresztül, mint a Google Earth és a GPS.

2007-ben, első tanácskozása alkalmával Almir arra törekedett, hogy megtalálja faluját a Google Earth szatelit képén. Rögtön észrevette, hogy népének területe mekkora veszélynek van kitéve az eldugott erdőrészek vad írtásának köszönhetően. Mégis, ahogy aggodalma felfedezése miatt egyre jobban nőtt, azt is észrevette hogy a megoldás ott van a szeme előtt; az internet megadhatja a Suruíknak azt a láthatóságot és kultúrális erőt, mely az erdő megvédéséhez szükséges.

A Surui föld képei a Google Earth-ön

Nemsokkal később, 2008-ban együttműködést írtak alá a Google Outreach -el – ez a Google szociális csoportja, és a Metareil'a bennszülött szervezet -tel. Az együttműködés első kézzel fogható eredménye, az úgynevezett kultúrális térkép, elérhetővé vált az internethasználók, köztük a Suruí internetezők számára a Google Earth-t használva. Az ACT-Brasil [pt] technikai segítségével, a térkép a Suruí idősek és bölcsek információi alapján készült, akik jól ismerték a törzsi terület történetét és jellemzőit.

Almir számára a kapcsolat létrehozása a Suruík és az internet, a “fehér ember eszköze” között egy innovatív kísérlet annak biztosítására, hogy ez az “érintkezés” megerősítse, és ne megrontsa a bennszülött életmódot. A Suruík esetében az első találkozás [pt] Brazília Európa által befolyásolt kultúrájával és társadalmával először 1969-ben történt:

[Há] apenas 40 anos os primeiros homens brancos penetraram em nossa floresta. Cheios de esperança, recebemos estes visitantes com a intenção de estabelecer relações de paz com o mundo externo. Contudo, nossa esperança para o futuro se deparou com imensa tragédia. Apenas dois anos depois do primeiro contato, a população Suruí diminuiu de 5.000 pessoas para 290. Além de muita gente nossa morrer devido a doenças novas para nós, nossa cultura foi ameaçada de extinção por causa da morte de nossos anciãos. Aos 17 anos, assumi o papel de chefe. Hoje, busco apoio do mundo externo, com esperança renovada.

Még csak 40 éve, hogy a fehér ember belépett az erdőnkbe. Reményekkel telve fogadtuk a látogatókat, azzal a szándékkal, hogy békés kapcsolatot teremtsünk a kinti világgal. A jövőbe vetett hitünk mégis óriási tragédia szaggatta szét. Mindössze két évvel az első érintkezés után a Suruí népesség 5,000 főről 290-re csökkent. Amelett hogy rengetegen haltak meg számunkra új betegségekben, a kultúránkat is a kihalás veszélyeztette öregeink halála miatt. 17 évesen én lettem a vezető. Ma újult reményekkel keresem a külvilág segítségét.

Az Aquaverde [pt] non-profit szervezet szerint a Suruík előfutárai és példái más bennszülött csoportoknak a földjüket veszélyeztető és tönkretevő betolakodók elleni hatékony harcban, mégis

[e]ste sucesso ainda é frágil e ameaçado, precisa se consolidar, mas o desmatamento não progride mais nas terras Suruí. Infelizmente, várias áreas foram profundamente afetadas pela falta da floresta. No entanto, os Suruí conseguiram se libertar da dependência dos madeireiros, voltar às suas atividades tradicionais e desenvolver novas, tais como: piscicultura, cafeicultura e artesanato.

ez a siker még mindig törékeny és veszélyeztetett, amit meg kell szilárdítani, mindenesetre az erdőírtás legalább a Suruík földjét nem veszélyezteti többé. Sajnálatos módon számos területet mélységesen érintett az erdőírtás. Mindemellett a Suruík ki tudtak szabadulni a favágóktól való függésből, hogy visszatérhessenek tradícionális tevékenységeikhez és hogy újakat fejlesszenek ki, mint például a haltenyésztés, a kávétermesztés és a bennszülött kézművesség létrehozása.

Surui Kultúrális Térkép

A második kezdeményezés technológiai tréningek tartása volt 20 brazil bennszülött számára, a szervezet cacoal-i központjában. A harmadik lépés a az együttműködés ambíciózusabb szakaszára törekszik az internetes források felhasználásával: ez a Sete de Setembro Rezervátumban történő erdőírtás valós idejű megállításása. Ennek érdekében a Suruík a Google Android rendszerével ellátott okostelefonokat kapnak majd, ami lehetővé teszi számukra hogy az erdőírtásról képeket készítsenek, amiket aztán feltölthetnek az internetre és amiket elküldhetnek a világnak és az illetékes szerveknek.

Nézd meg a következő videót: Íjak és nyilak laptopra cserélése